A legenda tovább folytatódik

Részletek az ’Úti naplómból’. Az utazás napja:

„Elérkezett ez az idő is. Újra útnak indultam. A vakáció hosszabb volt a megszokottnál, de hamar eltelt. Már a repülőn ülök és várom, mikor érünk szárazföldet. A célállomásig még 6,5 óra van. Mondhatom azt is, hogy utazom az időben, méghozzá vissza. Mire megérkezem az egyik célállomásra, addig az időeltolódás 6 óra lesz.

A repülő tele van, mindenhol gyerekek. Az ülések támláján lévő monitorokat már profi módon használják és nézik a rajzfilmeket. Én is követtem példájukat, de én két vígjátékot néztem meg. Most hallgatom a zenét és nézem a képernyőn, hogy merre jár a repülő. A világot elválasztó Atlanti-óceán fölött vagyunk. Alattunk a végtelen mélység és kékség. A távolság egyre csökken. 6,5 óra alatt még sokat tudok aludni, hogy holnap újult erővel vessem bele magam a munkába. Nehéz lesz visszaszokni 3 hónap kihagyás után, de nem baj, Ausztrália vár rám. A kemény és sok munka meghozza gyümölcsét, ahogy mondani szokták a nagyok. Én úgy érzem, ez lesz az enyém. A legenda tovább folytatódik sok élménnyel, nevetéssel és tapasztalatszerzéssel. Sokan mondják, hogy megváltozhat a hajó annak ellenére is, hogy kérvényeztem újra a Legendet. Nehéz procedúra volt, de sikerült, megvan a papír és én érzem, hogy holnap újra ott leszek. Sok tervvel indultam útnak, amiket meg akarok valósítani. Én hiszek benne, hogy sikerülni fog, úgyhogy irány a koalák és a kenguruk földje, Ausztrália!”

A hajóra szállás előtt pár órával:

„Már a buszon ülök és várom, hogy induljon a busz Tampába. De nem rohanok ennyire előre. A legfontosabb dolog kimaradt, ezt elmesélem. Tegnap szerencsésen megérkeztem Orlandoba. Mindenhol csak Disney-s buszok látványa fogadott. Nem véletlen, hiszen itt van Disneyworld. Erre örömömre, bánatomra nem volt időm.  A reptéren a buszra fél órát kellett várni, ami elvitt a szállodába. És milyen kicsit a világ, hogy még ismerős arcokkal is találkoztam. A busz előállt, irány a hotel. Egy kívülről nagyon egyszerű, belülről pompás szállodát kell elképzelni. Az ott dolgozók kedvesek, segítőkészek. Leadtam a papírjaimat és vártam, hogy megkapjam a szobakulcsot. Addig körülöttem jöttek-mentek az emberek. Egymás között mesélték, ki melyik hajóra került. Felpattantam a kis szerencsét hozó koalámmal és elindultam a pult irányába, ahol egy több oldalas papírosból kellett a nevem kikeresnem. Végig szorongattam a koalát, amit még egy kedves vendégtől kaptam. Megtaláltam. Ott voltam a listán. És a hajó neve nagybetűkkel: CARNIVAL LEGEND! Örömkönnyek szöktek a szemembe. Még most is annyira hihetetlen, hogy sikerült. Egy újabb álom válik ezzel valóra és nem is akárhol, Ausztráliában.”

Season 3 Episode 1

Akárcsak a sorozatokban. Harmadik szerződés, első fejezet. A munka még vasárnap este elkezdődött. Room Service-be kerültem, mert Dining Room-ban már nem volt hely. Ezt egyáltalán nem bánom. Úgyhogy most várok a soromra, mikor kerülök oda. Magyarok szerteszét vannak a hajón, akad még pár. Régi arcok is felbukkantak. Pedig 3 hónapot töltöttem otthon, és ez hosszú időnek számít. A kaja is a régi. Igazából sok változás nem történt. Most a kabinomban vagyok, a 2 órás szünetemet töltöm. Az internet a lehető legrosszabb most. Talán később javulni fog, de ehhez sok reményt nem fűzök.

Ebben a szerződésben igyekszem minél több beszámolót írni és bejárni az összes helyet, amerre járni fog a hajó. Annak aki velem tart, ez lehet akár egy virtuális utazás is. Hamarosan újra jelentkezem.

Puszi Mindenkinek!