Út a világ legnagyobb korallzátonyához
Visszatérni ugyanarra a helyre, mindig jó emlékeket idéz elő. Két évvel ezelőtt a Carnival Legend fedélzetén dolgoztam, amikor a Nagy Korallzátony útját jártuk. A szerződésem után pedig úgy döntöttem, maradok egy kicsit felfedezni a környéket, ami sikerült is. Most pedig a Carnival Spirittel járom újra ezeket a helyeket.
Ha a bakancslistádon szerepel a világ legnagyobb korallzátonyának meghódítása, akkor ez a bejegyzés Neked szól. És persze mindenki másnak, akit érdekel a világ e része :) Íme néhány információ (és kép), ami közel vezethet a helyszín megismeréséhez.
Amikor Airlie Beach-en kötött ki a hajó, csak pár órám volt szabad, így a kikötőtől nem sikerült messzire jutnom. Ez tipikusan az a hely, ahova kell a teljes nap vagy akár fél nap a különböző programokhoz. Visszatértem ide, de már hajó nélkül. Ez egy nagyon kicsi város, népessége mindössze 1200 fő. A kikötő a központtól negyed óra sétára van. Ez az egyik legjobb kiindulópont a Nagy Korallzátonyhoz. Rengeteg turista fordul itt meg, közkedvelt hely a ’hátizsákos’ utazók között.
Brisbane-ből repülővel a legegyszerűbb eljutni a Proserpine reptérre (vagy Whitsunday Coast Airport), a járat mindössze 1 óra 40 perc. A reptéren buszok várják az oda utazókat, ami egészen Airlie Beachig visz mindenkit, az út körülbelül 40 percig tart.
Öt teljes szuper napot töltöttem a városban, ami teljesen feltöltött energiával a tíz hónapos szerződésem után. Tudom, ez így soknak hangzik, de úgy érzem, megérte. Egy apartmant béreltem ki erre a pár napra, tengerre néző kilátással. A programokat már előre lefoglaltam, így csak a megbeszélt időben, a megbeszélt helyen kellett lennem. Az első program, amihez nem kellett sokat gondolkodnom, a tandem ugrás volt életemben először. 4200 méterről ugrottam, ami feledhetetlen élményt nyújtott. Főleg azért, mert Airlie Beach a világ egyik legjobb helyszínének számít az ugráshoz. A kilátás a Whitsunday szigetekre nyílik, ami fentről nézve meseszép. Amikor én ugrottam, bárányfelhőkkel voltam körülvéve, ami még érdekesebbé tette a látványt. Van lehetőség a világ egyik legszebb tengerpartján is landolni, a Whitehaven Beach-en, ugyanebből a magasságból, ami nincs is olyan messze a Nagy Korallzátonytól.
Egy ugrás elég volt ahhoz, hogy magam mögött hagyjam a tíz hónapos szerződésem fáradalmait és minden negatív dolgait. A videóban szerintem látszik is, hogy a vége fele mennyire felszabadult voltam és minden öröm kiült az arcomra. Ezután belevágtam egy hosszabb programba, ami miatt igazából ide jöttem. Nagyon sok program lehetőséget találtam, ami közül nehéz volt választani. De megtaláltam számomra a tökéleteset. A neve ’Seaplane Panorama Tour’. Egész napos túrának számít. Reggeli indulás, délután – kora esti érkezés. Mivel a repülésnél nézik a súlyt is (ültetés van), az esetek többségében szerencsém van, mert előre kell ülnöm, ahol a legjobb a kilátás. Így még jobban tudom élvezni a táj szépségét, szinte be lehet látni mindent. A programban két megálló van, az egyik a Nagy Korallzátonynál, ahol 2 órás búvárkodási lehetőség van és a Whitehaven Beach. Airlie Beach-től a Korallzátonyig a repülés körülbelül fél óra volt, a kilátás itt is a Whitsunday szigetek voltak, aztán a nagy kékség és lassan, de előbukkant a gyönyörűség. A képek nem adják át a teljes valóságot. De amikor ott voltam, olyan érzésem volt, mintha csak festményt látnék magam előtt. Szerintem lélegzetelállító a látvány. (Útközben a látnivalók még: Hill Inlet, Bait Reef, Hook Reef, Hardy Reef és Heart Reef, ami a híres szív alakú korallzátony. Ezt 1975-ben fedezte fel egy helyi pilóta.)
Itt még nem látszik, hogy az időjárás kezdett elromlani, csak amikor elkezdtem búvárkodni, úgyhogy sokáig nem tudtam maradni. Igazából nem is az időjárás ’kergetett’ ki a vízből, hanem egy cápa. Próbáltam egy halrajt videózni, amikor a semmiből megjelent egy cápa (tipikusan úgy, mint a filmekben), de nyugi, nem foglalkozott velem, kikerült és elúszott messzire. Azért kicsit megijedtem. Úsztam már cápákkal nyílt vízen, de ott nem voltam egyedül.
Ezután újra felszálltunk a fellegekbe és az irányt a Whitehaven Beach fele vettük. Ez a hely tényleg olyan, mint a paradicsom. Tökéletes a kikapcsolódásra, tengerparti piknikre, ha valaki el akar bújni a világ elől. Ide kisebb hajókkal is el lehet jutni, nem csak hidroplánnal vagy helikopterrel. Ha hajóval érkeznek a nyaralók, több időt el tudnak itt tölteni, akár itt is éjszakázhatnak.
A felszállás már nehézkes volt, megérkezett a nagy szél és dobálta a gépet. Pedig nem bántam volna, ha maradunk még egy kicsit (persze kicsit jobb időben). Mint utólag kiderül, az utánam lévő túrákat törölték az időjárás miatt. Nagyon nagy szerencsém volt, hogy eljutottam ide.
Igazából ez volt az első rövid nyaralásom egyedül és nagyon sok élménnyel gazdagodtam. Még egy ok, amiért megéri hajón dolgozni. Szerződés után, bárhol is legyél a világban, hazafele ’megállhatsz’ pár helyen pihenni. Vagy akár a szerződés közben is elmehetsz, úgynevezett ’work break’-re.
Ti voltatok már egyedül nyaralni? :)
Nincsenek megjegyzések: