Cím nélkül :)


Sokszor elgondolkozom azon, vajon milyen lehet otthonról olvasni ezeket a bejegyzéseket. Gondolom teljesen más hangvételűek, amiket a hajón írok, mert azok a jelenlegi helyzetet, hangulatomat mutatják, mint például azok, amiket otthon írok, éppen vissza emlékezve a hetekkel, hónapokkal azelőtt történtekre. Most igyekszem lépést tartani. Az írás mindig máskor jön rám. Van amikor melóban, két kávé készítés közben és van amikor hajnalban, amikor már álomra hajtottam a fejem. Előfordult, hogy megírtam egy részt és nem került publikálásra egyből, hanem csak hetekkel később. Hangulatfüggő. Biztos érdekes lesz egy nap visszaolvasnom ezeket. Eddig minden részt, 'nyilvánosságra tétel' előtt többször átolvastam (a hibák elkerülése végett) és azóta nem nyúltam hozzá. Ez talán olyan, mint amikor a tévében szerepel az ember és nem akarja magát újra látni. 

Jelenleg Közép-Amerikában vagyok, Belize városában. A kikötő sokat fejlődött az utóbbi években. Bár az interneten van mit javítani, ami sokszor kiakaszt, hogy még egy üzenetet sem tudok elküldeni. Szóval, ha ezt fel tudom tölteni, nagy sikernek fog számítani :)

Mondhatom, hogy jelenleg egy teljesen más világban élek az otthonihoz képest. Otthon az számít normálisnak, amikor az ember munka után hazamegy a szeretteihez, főz, mos, takarít és bevásárol. Itt pedig semmi sem normális... ;) A hajó az időjárás miatt nem mindig tud kikötni, így a vízen 'ragadunk'. A munkarend miatt pedig nem mindig van lehetőség és persze erő leszállni a hajóról, így inkább a szünetekben alszunk. Nos, ami normálisnak mondható itt, az a munka utáni Crew bar, vagyis a 'helyi kocsma'. Ezt szerintem nem kell bemutatnom, el tudjátok képzelni milyen lehet :) 

Most pedig befejezem az ebédet és lassan irány vissza a hajóra... aludni :)

Puszi Mindenkinek! 



Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.