Új-Zéland másodszor

Az élet mindenki számára tartogat meglepetéseket. Így történt ez most velem is. Két évvel ezelőtt nem nagy valószínűségét láttam annak, hogy két évvel később majdnem napra pontosan az egyik új-zélandi kisvárosban, Napierben, ugyanabban a kávézóban reggelizzek. Ugyanaz a szendvics, ugyanaz a kávé, ugyanaz az érzés. Jó volt kicsit nosztalgiázni. 

Az új-zélandi út 10 napig tartott, 5 nap vízen, 5 nap szárazföldön (Sydneyvel együtt). Azt tudni kell a hajós munkáról, hogy előre tervezni nem igazán lehet. Amit dob a gép, olyan lesz a beosztás. A trainingek is randomszerűen jönnek. Mivel új hajón vagyok, így a főnökség is más és a beosztás is. Utóbbiról inkább nem szívesen beszélek. Itt jóformán akkor dolgozunk, amikor kiköt a hajó. Ahogy említettem, tervezni nem érdemes.

Az első helyszín, ahol kikötöttünk, Bay of islands volt. Természetesen traininggel kezdtem a napot, ami 4 órán át tartott. Délben végeztem, és nagy léptekkel mentem is ki. Két évvel ezelőtt az időjárás miatt a hajó nem tudott kikötni, így most mindenképp ki akartam menni. Csak a környéken sétáltam és gyönyörködtem a zöld természetben. 

A következő helyszín, Auckland volt. Legutóbb itt két napot töltöttünk. Munka után belevetettük magunkat az éjszakába. Akkor egész este esett az eső, most sem volt ez másképp. Nekem annyiban volt szerencsém, hogy amíg kint voltam, még száraz volt az idő. Találkoztam itt egy kedves ismerőssel, akivel még az egyetemen voltunk szaktársak. Most is és két évvel ezelőtt is sikerült összehozni a találkozót. Ilyenkor érzem azt, hogy egy kis világban élünk. 

A harmadik nap, Taurangan voltunk. Innen körülbelül egy óra útra fekszik a Hobbiton Movie Set. Aki látta A gyűrűk urát, talán emlékszik a kis hobbit házakra. A film egy részét itt forgatták. Erről korábban írtam egy külön bejegyzést, akit érdekel, elolvashatja újra vagy megnézheti a képeket. Most csak a városban nézelődtem. A hajótól a központba voltak külön buszok, de én úgy döntöttem, sétálok. Végig a part mentén és a családi házak környékén. Szavakkal leírni nem tudom milyen gyönyörű volt ez a városrész. Tisztaság és friss levegő. Találtam a tengerpart közelében egy kávézót, mivel itt volt internet, eltöltöttem egy kis időt. (A hajón az internet olyan, mintha elvágtak volna a külvilágtól. Sokszor nem működik.) Ezen a napon csináltam szerintem a legtöbb képet. A parton sétálva voltak olyan kedves emberek, akik megkérdezték, csináljanak-e rólam pár képet, miután látták, próbálok telefonnal szelfiket készíteni. Ezzel feldobták a napomat. Néhányat képet itt láthattok. 

Katt ide a Hobbiton bejegyzésért :)

Az utolsó helyszín ahol kikötöttünk, Napier volt, amivel kezdtem ezt a bejegyzést. A város gyönyörű fekete homokos/kavicsos tengerparttal rendelkezik. Az rendben van, hogy a hajóval állandóan a tengeren vagyunk, de valahogy szárazföldről nézve a hullámokat, teljesen más érzést keltenek az emberben. Szerintem legalábbis :)