A világ legdrágább (Bora Bora) és a világ leggyönyörűbb (Moorea) szigete

2014. szeptember 21.

Már csak egy nap választ el minket Ausztráliától. Holnap véget ér a hosszú utazás és kezdődnek a rövidebb utak az ausztrál részen. Első körben 3 napot fogunk Sydneyben eltölteni mielőtt igazán belevetnénk magunkat az újabb vendégek tömkelegébe. Addig is kell dolgozni, mert a hajót el fogják lepni az utazási irodisták. De ami a legjobb, hogy mindenkinek lesz ideje felkutatni a várost, mindenki kap egy fél napos pihenőt. Ma este kiderül ez. Holnap ilyenkor már a várost járom, talán vissza sem akarok jönni a hajóra. 

Vajon, hogy is jutottunk el idáig? A 23 napos út legjobb helyeit fogom megmutatni, saját szemmel persze. Ha annyit mondok, hogy Tahiti és Bora Bora, talán mindenki tudja miről is beszélek.

Kezdem a kedvencemmel, ahol ebédszünetem volt és még nem tudtam igazán, hogy mi fog rám várni. Ez a hely maga volt a paradicsom. Moorea.

Ez a sziget Francia Polinéziában található, Tahiti szigetétől 17 km-re fekszik, közigazgatásilag Franciaországhoz tartozik. A szó jelentése tahiti nyelven ’sárga gyík’. A sziget 16 km széles. Legmagasabb pontja a Tohivea-hegy, ami Tahitiből is látható. Persze, ha nem esik az eső.

A szigetet teljesen körbe lehet autózni. Tehát ha valaki sziget körüli túrára szeretne elmenni, a lehetőség adott, hogy minél többet lásson. Taxik és magánbuszok is találhatóak a kis szigeten a sok turista miatt. A szigeten 4 nagyobb szálloda van, ahol a vendégek nyaralhatnak, pihenhetnek, esetleg ünnepelhetik a nászútjukat.  Itt én is ünnepelnék.

Egy másik érdekesség, hogy a sziget felülről nézve szív alakú. Lehet nem véletlenül jönnek ide a fiatal párok nászútra.

Most pedig kalandozzunk el egy kicsit. Nem mondom, hogy csukjátok be a szemeteket, mert akkor nem tudtok tovább olvasni. Használjátok a képzelőerőiteket. Képzeljetek el magatok elé egy kis dimbes-dombos, hegyes szigetet. A hegyoldalt végig erdő borítja, a partok mentén pálmafák mindenhol. Az idő gyönyörű, hétágra süt a nap, néha a felhők is előbukkannak, meleg van. A tenger vize a zöld színárnyalataiban pompázik. Hatalmas hullámok látszanak a távolban a szörfösök nagy örömére. Csend van, annyira, hogy még a madarak hangját sem lehet hallani. A csendet csak a tenger hangja töri meg. A parton a homokban sétálva már látszanak a híres bungalók. A nyaralók élvezik az ittlétet, még az sem zavarja őket, ha egy-két látogató arra téved. Kedvesen és mosolyogva üdvözlik őket. Mindegyik kis faház teraszáról lábat lógatva lehet élvezni az életet. A víz kristálytiszta, színes halak úszkálnak benne. 

Ébresztő! Vissza a valóságba :)

Az érzés leírhatatlan, még a fényképek sem adják vissza a hely igazi szépségét. Csak álltam és néztem, hogy lehet valami ennyire szép. Egy tengerparti szállodát látogattam meg. És minden úgy történt, ahogy azt pár sorral feljebb leírtam. A képek tanúsítják, hogy ott voltam és nem csak álom volt az egész. Hihetetlen. Amikor elterveztem, hogy kijövök hajózni, nem gondoltam volna, hogy ilyen helyekre is el lehet jutni. Úgy érzem, a világ teljesen kinyitotta kapuit és most kell felfedezni a felfedezhetőt.

Másnap Bora Bora felé vettük az irányt. Erre várt mindenki. A főnökség volt olyan rendes, hogy megváltoztatta a munkarendeket, és nekem ’csak’ 2 óra jutott a paradicsomnak számító helyen. Aznap nem tűnt ez a hely paradicsomnak. Nem mutatta meg igazi szépséget. Az idő elromlott, beborult és esett az eső. Ez nem zavart abban, hogy kihasználjam a szünetem és taxiba üljek. A legközelebbi tengerpart 10 percre volt a kikötőtől. Addigra már annyira esett az eső, hogy a fényképezőt sem vettem elő. Kiszálltam az autóból és kerestem egy fedett helyet. Egy idő után elkezdett csendesedni az idő, úgy döntöttem bátor leszek és esőben fogok sétálni. Végülis nem vagyok cukorból. A víz hőmérséklete kellemes volt, színe ugyanúgy zöld, mint Moorea-n. Kattintottam pár képet, beleírtam a homokba a hely nevét és az évet, megörökítettem ezt a pillanatot. Állítólag a sziget túlsó partján (amitől nem messze voltam) voltak a bungalók. Ehhez sajnos már nem volt időm, vissza kellett mennem dolgozni. Páran mutattak róla képeket, de megnyugtatok mindenkit, a legszebbek Moorea-n találhatóak, véleményem szerint :) 

Néhány információ erről a szigetről is. A Bora Bora jelentése tahitiül ’elsőszülött’. Tahiti fővárosától (Papetee, itt is voltam) 230 km-re található. A szigetet kék lagúna és korallzátony veszi körül. Képek alapján nagyon szép. Nevezetességei közé tartozik a sziget legmagasabb pontja, az Otemanu hegy és a Matira Point, ahol megmártoztattam a lábam esőben. Biztos szép ez a sziget is a zöld vizével. Talán egyszer visszatérek és megbizonyosodom róla.

Ezen az úton szinte kétnaponta állítottuk az órát. Minden egyes alkalommal egy órával vissza, így ennyivel is többet tudtunk aludni. Eljutottunk egy bizonyos ponthoz, a nemzetközi dátumválasztó vonalhoz, amit átléptünk majdnem egy hete. Ennek köszönhetően a szeptember 15.-ei dátum kiesett az életemből. Eddig az időeltolódás miatt 6 órával voltunk lemaradva. Most viszont 8 órával vagyunk előbb. Elég sokszor állítottuk az órát, csoda hogy nem akadtak ki. Amit érdemes tudni erről, hogy a földrajzi keleti hosszúság 180° mentén halad a Csendes-óceánon. A vonaltól keletre a területek egy nappal vissza, nyugatra pedig egy nappal előrébb vannak. A dátumválasztó vonal a Fidzsi-szigeteken is keresztül halad, ami 172,5°-nál helyezkedik el.

Ennyi lenne a mese mára. Szép napot Mindenkinek :)

Ps: A képek a következő részben jönnek :)